Jön a béke? Egyre többen szemeznek az orosz piacokkal, ám meglepő, mit szólnak ehhez Moszkvában

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt hetekben többször is tárgyalt az ukrajnai tűzszünetről, de Washington erőfeszítései a háború mielőbbi befejezésére irányulnak. Az eddigi amerikai-orosz tárgyalások egyelőre hivatalosan csak a legalapvetőbb pontokat érintették, vagyis a két nagyhatalom diplomáciai kapcsolatainak helyreállítását és egy ukrajnai tűzszünet lehetőségét.

Ez ugyanakkor elegendő volt ahhoz, hogy a nyugati, elsősorban amerikai befektetők és a korábban az orosz piacon is jelenlévő vállalatok elgondolkozzanak azon, visszatérnének-e Oroszországba, ha sikerül lépéseket tenni a háború befejezése felé.

Az elmúlt hetek spekulációi mögött egyelőre nincsenek konkrétumok, legalábbis ezt erősítette meg a közelmúltban a Business Insider üzleti lap, amely úgy tudja, egyelőre kivárnak az amerikai piaci szereplők.

Putyin nem felejt

A nyugati vállalatok jelentős része kivonult az orosz piacról azt követően, hogy 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát. A vállalatok részben erkölcsi okokból, részben a nyugati szankciók, elsősorban a bankrendszert érintő korlátozások miatt döntöttek a teljes- vagy részleges kivonulás mellett, vagy a tervezett oroszországi beruházásaik elhalasztásáról. 

Az orosz piacról kivonuló nagyvállalatok egy része ráadásul meglehetősen sietősen távozott és az eszközeit jóval a piaci ár alatt értékesítette a helyi gazdasági szereplőknek. Így a korábban jövedelmező, hatalmas orosz piacot jelentős veszteségek mellett adták fel az olyan nagyvállalatok, mint a Renault, a McDonald’s vagy a Starbucks és több nemzetközi divatmárka.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban az orosz gyáriparosok és vállalkozói érdekképviseletek rendezvényén világossá tette, semmi sem lesz már olyan, mint a háborút megelőzően. 

A visszatérést is ez a bizottság engedélyezheti, ilyen esetben pedig folyamatosan ellenőrzik az adott vállalkozást, s megtiltják a működését, ha „olyan tevékenységet folytat, amely veszélyezteti az Orosz Föderáció biztonságát”. Putyin és közvetlen környezete pedig többször kiemelte, 

Dimitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország megtelt, mivel a szankciók és a nyugati vállalatok távozása miatt keletkezett űrt már az orosz vállalkozások és más külföldi befektetők töltik ki.

Putyin rendeletének részleteiről egyelőre keveset lehet tudni, de beszédes, hogy Kirill Dimitrev, az orosz befektetési alap vezetője a napokban azt tanácsolta, 

Mindezek ellenére Moszkva azzal számol, az első amerikai vállalatok már 2025 második negyedévétől lépéseket tehetnek az oroszországi visszatérés érdekében.

A Nyugat alábecsülte Oroszországot

A nyugati vállalatoknak jelentős hátrányt okoztak a Moszkvával szemben 2022-től életbe lépő szankciók, amelyek megnehezítették a pénzügyi tranzakciókat, az utazást és sok más területen ellehetetlenítették a korábbi ügymenetet. 

A Nyugat legfőbb célja, amiért a vállalataikat is felszólította a kivonulásra, nem jött be, mivel az orosz gazdaság nem omlott össze, sőt, Moszkva álláspontja szerint kedvező átalakuláson ment keresztül az orosz üzleti élet.

A Reutersnek nyilatkozó orosz vállalatok orosz lakosok arról számoltak be, hogy eleinte jelentős piaci réssel kellett megbirkózniuk a nyugati márkák gyors, egyidejű távozása miatt. A kedvező változás ugyanakkor gyorsan bekövetkezett, az orosz állami szerepvállalásnak köszönhetően. Megerősödtek az orosz vállalatok, amelyeknek jó lehetőséget kínált a piaci felfordulás. Egyebek mellett a fejlesztések következtében a jelenleg is beszerezhető nyugati áruk helyett az oroszok inkább a hazai márkákat részesítik már előnyben. 

Noha a helyi plázaszövetség szerint az üzletek forgalma még mindig 20 százalékkal elmarad a 2019-es szinttől, összességében talpra állt a kiskereskedelem, a nyugati cégek távozásával a helyi vállalkozások szerepe értékelődött fel jelentősen, de egyebek mellett kínai, belorusz és kazah befektetők is érkeztek.

Az orosz szakmai szervezetek az új gazdasági környezetben arra figyelmeztettek, a nyugati cégek visszatérésük esetén nem veszélyeztethetik versenyképességeiket, ráadásul hosszútávú szerződések garantálják a megszerzett előnyök megtartását.

Fontos, hogy az orosz piacon továbbra is megtalálhatók a nyugati márkák, mivel harmadik országokon keresztül Moszkva importál különböző nyugati fogyasztási cikkeket, például ruházatot, vagy műszaki cikkeket.

A legnagyobb veszteséget az autóipari cégek szenvedték el, míg a Nyugat és Oroszország közt kiszélesedő konfliktus legnagyobb nyertesévé Kína vált.

Megvetette a lábát Kína

Az autóipart érintette a legnagyobb átalakulás: a kivonulást leginkább elszenvedő, három legnagyobb bevételcsökkenést elérő vállalat a Renault, a Hyundai és a Polymetal volt a 2022/2023-as üzleti évben, a bevételkiesés meghaladta a 2 milliárd dollárt, de a legtöbb nyugati márka – Apple, Ikea, Volkswagen – 1 milliárd dollár feletti veszteséggel távozott Oroszországból. 

Megérte kitartani, de senki sem kapkod

Azok a külföldi vállalatok, amelyek nem hagyták el az orosz piacot, a szankciók ellenére is jelentős nyereséget realizáltak 2023-ban (a 2024-es adatok még nem ismertek). A magyar OTP Csoport oroszországi leánybankja érte el a háború második évében a negyedik legnagyobb profitot, 255 millió dollárt. Az OTP orosz jelenléte egy ideig kivívta Ukrajna nemtetszését is, ahol szintén fenntartotta leánybankját a hazai pénzintézet. A három legnyereségesebb külföldi vállalat Egyesült Arab Emirátusok-beli, franciaországi és dél-afrikai cég volt 2023-ban.

A nyugati vállalatok ugyan informálisan már puhatolóznak a visszatérés feltételeiről, ugyanakkor részben az orosz fogadtatás, részben a piaci kockázatok miatt senki sem akar elhamarkodott döntést hozni. Az orosz gazdaság ugyan nemhogy nem omlott össze, még az EU és az Egyesült Államok növekedését is felülmúlta 2024-ben, noha jóval alacsonyabb bázisról. Mindemellett az orosz piac jelenleg több kockázatot rejt a Nyugat cégei számára. Ilyen kockázat például 

• a magas infláció, 
• a szigorú orosz monetáris politika, 
• a szankciók 
• és a vállalatok erkölcsi megítélése, vagyis a jó hírnevük kockáztatása.

Várhatóan áprilisban derül ki, Oroszország milyen feltételekkel nyitja meg újra piacát a külföldi befektetők, ezen belül a „barátságtalan országok” befektetői előtt. Gyors döntés nem várható a nyugati piaci szereplőktől, ráadásul belátható időn belül csak az amerikai befektetőktől várható, hogy megfontolják a visszatérést, az európai üzleti szereplőknek egyelőre – nagyrészt politikai okokból – esélyük sincs kedvező feltételekkel újra megjelenniük az „agresszor országban”.

Nyitókép: Mandiner-illusztráció